Bányavárosban született, a kubai Daiquiriben, mégpedig a legenda szerint 1896-ban. Jennins Cox, az amerikai rézbányák igazgatója állítólag kínos zavarában találta ki az italt. Ellenőrző körúton járó főnökeit várta és természetesen igyekezett a lehető legjobb vendéglátónak bizonyulni.
Az utolsó pillanatban derült ki, hogy a főnökség kedvenc itala, a gin, éppen elfogyott és az elmaradott kubai környezetben már nem is tud szerezni. Nem volt más, mint a helyi rum, ami akkoriban még csak a helyi lakosság körében volt népszerű. Nem is csoda, hiszem a 19. században a rum nem a tisztaságáról és kifinomult aromáiról volt híres, inkább intenzív mellékízeiről, amiért úriember nyilvánvalóan nem lelkesedhetett. A zavaró rumaromákat semlegesítendő - a helyi ültetvényesek bevált receptje szerint - a rumhoz lime levét, némi cukrot és sok jeget kevert, majd felszolgálta. A siker nem maradt el, amit hamarosan az ital lelkes csodálata követett az egész világon.
A rumgyártás technológiája azóta persze rengeteget fejlődött, így az italnak ma már igazán semmi szüksége a nemkívánatos ízek leplezésére, az üdítően frissítő Daiquiri viszont továbbra is népszerű, sőt egyre népszerűbb, mert világossá vált, hogy a modern, könnyű rumok az italkompozíciót még élvezetesebbé teszik.
A recept újabbkori fejlődésének példája a Frozen Daiquiri. Ebben az alapanyagokat nem shakerben rázzák össze jéggel, hanem az italt tört jéggel együtt turmixgépben keverik habos, könnyű jégkásává, számtalan különböző gyümölcsös ízesítéssel.
Receptúra:
- 40 ml Ron Varadero
- 20 ml lime-lé
- 10 ml cukorszirup
Elkészítés:
Az összetevőket shakerben jéggel összerázzuk, és koktélos pohárba duplán szűrjük.
