Arra, hogy néhány bor miért tartalmaz szénsavat, számos magyarázat létezett azelőtt is, hogy az emberiség megértette volna az erjedés folyamatát. Ókori görög és római történetírók jó és gonosz erőknek felváltva tudták be a dolgot, később pedig a Hold fázisaival próbáltak magyarázatot találni a jelenségre, könnyen megtippelhető eredménnyel.
A bubi a későbbiekben kifejezetten nemkívánatos vendég volt a palackban, a bor hibájának számított. Az üvegekben hőingadozás hatására fellépő túlnyomás és az ebből következő pincebalesetek, vagyis hogy az üvegek jelentős része egyszerűen magától fölrobbant, sok borásznak kiküszöbölendő problémát jelentett. Egy észak-kelet francia városka, Hautvillers bencés apátsága bízta meg először húszas évei végén járó szerzetes-pincemesterét, hogy találjon ki valamit a felrobbanó üvegek és kárba vésző bor ellen. A szerzetest Dom Pierre Pérignonnak hívták, és számos borászati eljárás kötődik a nevéhez, hála munkásságának ma kíváló minőségű borokat és pezsgőket ihatunk.
A bor a második érés folyamatának köszönhetően lesz szénsavas. Az első érés során a tél beköszöntével leáll az erjedés a hideg pincében, és marad cukor az üveg alján. Tavasszal, amikor újra felmelegszik az idő, ez a cukor másodszor is erjedni kezd, innen a bubik megjelenése. Erre először az angol Christopher Merret jött rá 1662-ben, amikor is cukrot adott az erjedő borhoz, beindítva ezzel a folyamatot. Az eredmény a világ első szándékos pezsgője volt.
A 18. században, amikor már tudatosan készítettek pezsgőket, a pincemesterek azért még vasból készült álarcot kellett hordjanak az esetlegesen felrobbanó üvegek ellen. Dom Pérignon idejében nem volt ritka, hogy a pincében található borok 20-90%-a robbant fel. Elég volt egy gyengébb üveg a láncreakció bebindításához, és pukk-pukk-pukk, oda is lett az azévi hozam. Éppen ezért, valamint az eljárások különlegessége okán rettentő drága itallá vált a pezsgő, amelyet csak ünnepnapokon és csak a nemesség fogyasztott.
A francia forradalom után sok egyházi rituálét felváltottak a világi szertartások. Nem volt többé elképzelhetetlen például hajót avatni pap hozzájárulása nélkül, a fennkölt hangulatot biztosította egy üveg pezsgő is. Megjelent a pezsgő ezen kívül esküvőkön, születésnapokon, sőt, kifejezetten egyházi kötődésű alkalmakkor, például keresztelőkön is.
A polgárság számára a 19. század vége felé vált elérhetővé a megfizethető pezsgős koccintás jeles napokon, hála az eljárás tökéletesítésének, a felrobbanó üvegek radikális csökkenésének és a nagyüzemi pezsgőgyártás kidolgozásának.
A pezsgővel kapcsolatos hangos zajok (még akkor is, ha utána érintetlenül marad az ital az üvegben) a mai napig az ünnepet jelölik, legyen szó új hajó oldalán a pezsgősüveg szétcsattanásáról, orosz esküvőn földhöz vágott pezsgőspohár csörömpöléséről, vagy dugó általi halált halt csillár utolsó sikításáról szilveszter éjfélkor.
Lesz mostanában születésnap, névnap, esküvő (vagy szilveszter, haha) a családban? Bármilyen jeles alkalomra megtalálhatod nálunk a megfelelő italt. Hadd ajánljuk figyelmedbe kínálatunkból a Gancia pezsgőket és proseccokat! Amellett, hogy kiválóan csattan az üvege bármilyen szabványos hajó oldalán, még a megkóstolása is erősen ajánlott. A legelső olaszországi pezsgőt készítik a Gancia pincéiben 1850. óta, és olyan karaktert képvisel a pezsgők közt, hogy mára a pincészet a világörökség része az UNESCO minősítése szerint.
